A torony, szóval egy épület amelynek
magassága az alapfelület méretein lényegesen
tultesz, mindig ritkábban fordult elö mint más
épitési formák. Ez összefügghet
a szerkezeti problémák és költségi
okok mellett erösen az erejével mint szimbólummal.
Még ma sein épithet semmiképen akárki
egy tornyot magának, valószinüleg mert
ez állandóan különbözö hatalmaknak
volt fenntartva.
Ehhez való vonatkozások: Magasabbra való
törekvés, magasabban állni mint a többiek,
eröt mutatni, fölényesség, védekezési
erö; látni és nem látszani. A külsö
megielenés belsöleg az ellenkezöjében
nyilvánul meg: a félelemben a visszavonulásban
a fogságban és a meditációban.
Az, hogy az eredeti katonai cél - áttekintés,
védelem, helyzeti elöny, jelzések, készletek
- korán szentesitve lett (templomtorony, minarett),
illik ehhez a hasadt léthez. Külsö és
belsö ellenségek elleni védekezésböl
szellemi vonzásnak, mint egy középponthoz
irányitva, kellett lennie.
A modernebbé alakuló haditechnika feleslegessé
tette a tornyot és lehetövé tette romantikus
átalakulását romokká, muzeumokká
és kilátótornyokká. Az elektronikának
nem kell adótornyokon és parabolaantennán
kivül semmiféle katonai épitmény
sem. Már a gyárak is elveszitették büszke
kéményüket. Ehelyett új technikától
támogatva a felhökarcoló világszerte
elterjedt mint a gazdasági hatalom civil demonstrációja.
Magasságban minden templomon is tultevö "Raiffeisen"-silok
emlékeztetnek az osztrák falukban arra, hogy
mennyire megváltoztak a viszonyok.
Ilyen feilödésektöl érintetlenül
maradtak - formailag is - az örtornyok, ahogy börtönökben,
táborokban vagy neuralgikus határokon továbbra
is szokásosak: falábakon állo védett
emelvények, amelyekröl ellenörizhetöek
voltak a gyanus mozgások a környezö terepen.
Az, hogy a vasfüggöny esetében tipikusak
voltak, amig 1989-ben Magyarországon kezdve a hivatásuk
feleslegessé vált, relativizálva lesz
idöközben a valamikor nyugati oldalon épitett
"pendant"-ok által. Ezek legalább
egy provizorikus benyomást keltenek, de éppen
ezáltal hasonlitanak a vadászat célját
szolgáló magaslesekhez. A határ túlsó
oldalán Iévö stabilabb tornyoknak kényszeriteni
kellett az embereket az ugynevezett "szerencséjükhöz",
"a mi oldalunkon" levö ujaknak viszont távol
kell öket ettöl tartaniuk. A haladás alapja
a legalitás es az, hogy már nem lönek.
A két magyar örtorony, amelyeket Pilz Péter
egy új konstrukcióvá épitett ösze,
egy szabadcélu obszervatoriummá vált,
amely eredetének jelképességet ad "abszurdummá"
vezette. Ugyanez egy mauthausem-i toronnyal lehetetlen lenne,
soha nem is juthatott volna eszébe. Szemmelláthatóvá
válik, hogy totalitaritással továbbra
is differenciáltan találkozzunk.Témává
lesz a mindennapi tapasztalat ezen a határon, amelyik
kivülröl csak mint saját magunkra nem veszélyesre
valo visszautasitás lehetett ´erthetö. Ez
a hallgatólagos agresszió feloldódik
anélkül, hogy egy ellenkezö hasznavehetöseg
szükséges lenne. Az új torony, csak a közvetlen
környezetéböl vehetö észre. Egy
tóban áll, a legfelsö emelvény olyan
magas, mint a környezö dombok. Nem látni
messzebbre mint onnan lehetséges. A rudak, a lépcsök
és az emelvények teljes átlátszósága
nem enged fenyegetö gondolatokat. Legfeljebb a magasság
és az egésznek kilengése könnyü
szorongó érzést kelt. A helyzet mesterségessége
által újra kiegyenlitödik, és örömmé
változik.
A sakkjátékban egyébként a torony
uralja az egyenes vonalat, a futó az átlós
irányokra illetékes. A dáma egyesiti
mindkettöjjük képességdt.
|
|