A torony, szóval egy épület amelynek magassága az alapfelület méretein lényegesen tultesz, mindig ritkábban fordult elö mint más épitési formák. Ez összefügghet a szerkezeti problémák és költségi okok mellett erösen az erejével mint szimbólummal. Még ma sein épithet semmiképen akárki egy tornyot magának, valószinüleg mert ez állandóan különbözö hatalmaknak volt fenntartva.
Ehhez való vonatkozások: Magasabbra való törekvés, magasabban állni mint a többiek, eröt mutatni, fölényesség, védekezési erö; látni és nem látszani. A külsö megielenés belsöleg az ellenkezöjében nyilvánul meg: a félelemben a visszavonulásban a fogságban és a meditációban. Az, hogy az eredeti katonai cél - áttekintés, védelem, helyzeti elöny, jelzések, készletek - korán szentesitve lett (templomtorony, minarett), illik ehhez a hasadt léthez. Külsö és belsö ellenségek elleni védekezésböl szellemi vonzásnak, mint egy középponthoz irányitva, kellett lennie.
A modernebbé alakuló haditechnika feleslegessé tette a tornyot és lehetövé tette romantikus átalakulását romokká, muzeumokká és kilátótornyokká. Az elektronikának nem kell adótornyokon és parabolaantennán kivül semmiféle katonai épitmény sem. Már a gyárak is elveszitették büszke kéményüket. Ehelyett új technikától támogatva a felhökarcoló világszerte elterjedt mint a gazdasági hatalom civil demonstrációja. Magasságban minden templomon is tultevö "Raiffeisen"-silok emlékeztetnek az osztrák falukban arra, hogy mennyire megváltoztak a viszonyok.
Ilyen feilödésektöl érintetlenül maradtak - formailag is - az örtornyok, ahogy börtönökben, táborokban vagy neuralgikus határokon továbbra is szokásosak: falábakon állo védett emelvények, amelyekröl ellenörizhetöek voltak a gyanus mozgások a környezö terepen. Az, hogy a vasfüggöny esetében tipikusak voltak, amig 1989-ben Magyarországon kezdve a hivatásuk feleslegessé vált, relativizálva lesz idöközben a valamikor nyugati oldalon épitett "pendant"-ok által. Ezek legalább egy provizorikus benyomást keltenek, de éppen ezáltal hasonlitanak a vadászat célját szolgáló magaslesekhez. A határ túlsó oldalán Iévö stabilabb tornyoknak kényszeriteni kellett az embereket az ugynevezett "szerencséjükhöz", "a mi oldalunkon" levö ujaknak viszont távol kell öket ettöl tartaniuk. A haladás alapja a legalitás es az, hogy már nem lönek.
A két magyar örtorony, amelyeket Pilz Péter egy új konstrukcióvá épitett ösze, egy szabadcélu obszervatoriummá vált, amely eredetének jelképességet ad "abszurdummá" vezette. Ugyanez egy mauthausem-i toronnyal lehetetlen lenne, soha nem is juthatott volna eszébe. Szemmelláthatóvá válik, hogy totalitaritással továbbra is differenciáltan találkozzunk.Témává lesz a mindennapi tapasztalat ezen a határon, amelyik kivülröl csak mint saját magunkra nem veszélyesre valo visszautasitás lehetett ´erthetö. Ez a hallgatólagos agresszió feloldódik anélkül, hogy egy ellenkezö hasznavehetöseg szükséges lenne. Az új torony, csak a közvetlen környezetéböl vehetö észre. Egy tóban áll, a legfelsö emelvény olyan magas, mint a környezö dombok. Nem látni messzebbre mint onnan lehetséges. A rudak, a lépcsök és az emelvények teljes átlátszósága nem enged fenyegetö gondolatokat. Legfeljebb a magasság és az egésznek kilengése könnyü szorongó érzést kelt. A helyzet mesterségessége által újra kiegyenlitödik, és örömmé változik.
A sakkjátékban egyébként a torony uralja az egyenes vonalat, a futó az átlós irányokra illetékes. A dáma egyesiti mindkettöjjük képességdt.